A bels� l�pcs�k �s folyos�k rendszere kereszt�l-kasul �thatja az �p�let t�meg�t. A hatalmas rom belsej�ben j�rva az egym�ssal �tsz�vod�, egym�st fokoz� t�r- �s t�meghat�sok v�ratlanul kit�rul� t�vlathat�sokkal v�ltakoznak. M�rhetetlen er�k k�zdelm�t �rezz�k az anyagban, �s a terek felszabdal�sa, a t�vlatok �temes oszt�sa k�vetkezt�ben l�tsz�lag m�g meg is n�vekszik az �p�let. Ez�rt nincs is �rtelme a Colosseum m�reteit adatszeruen elsorolni. A puszta m�retek �nmagukban semmit sem mondanak.A kolossz�lis form�k t�nyleges hat�sa a d�nt�, k�l�n�sen, ha m�g�tt�k a tartalmat keress�k. A Colosseum k�lso r�sz�t n�gy, 50 m�ter magas, �desvizi m�szk�b�l (travertin�b�l), tuf�b�l �s t�gl�b�l emelt k�rfal alkotta. A h�rom els� gy�r�t f�loszlopokkal tagolt �rk�dsorok alkott�k. Az emeleteket a bolt�ves �rk�dsorokon elt�ro oszloprenddel jel�lt�k: a f�ldszintet d�r, az elso szintet i�n, a harmadikat korinthoszi oszlopok d�sz�tik. A legfelso szintet – amelynek ma m�r csak az �szaki r�sz�t tekinthetj�k meg- korinthoszi falpill�rek tagolt�k, ezek 80 r�szre osztott�k a k�rfalat, �s minden m�sodikon ablak t�tongott. A legfelso emeleten elhelyezett konzolok �s talpk�vek azokat a hatalmas rudakat tartott�k, melyek seg�ts�g�vel az amphitheatrum ar�n�j�t ponyv�val fedt�k be. Ezzel v�dt�k a k�z�ns�g a napt�l �s es�t�l. A Colosseum k�r�l ma is l�that� alacsony k�oszlopokhoz er�s�tett�k azokat a k�teleket, melyekkel a ponyv�t fesz�tett�k ki. A Colosseum belsej�ben az eredeti �l�sek �s a padl�zat nagy r�sze i.sz. 217-ben, egy hatalmas t�zv�szben megsemmis�lt. Ezt k�vet�en tov�bbi elemi k�rok tov�bb rong�lt�k �llag�t. 1320-ra a d�li r�sze teljesen leomlott, k�veit m�s, �jabb �p�letek �p�t�s�re elhordt�k (pl: Palazzo Venezia, Palazzo Barberini). Az ar�na fobej�ratait a hosszanti tengely k�t v�gpontj�n alak�tott�k ki. Az els� nyugati kapun �t l�ptek sz�nre a gladi�torok, a m�sikon �t vitt�k ki az elesetteket. Az �llatokat �gy l�ptett�k sz�nre, hogy megjelen�s�k min�l nagyobb meglepet�s legyen a n�z�k sz�m�ra. Rejtett ajt�kat haszn�ltak, a ketreceket pedig hatalmas csig�k seg�ts�g�vel juttatt�k fel a porondra a f�ld alatti harmadik szintr�l. A gladi�torj�t�kokat legelosz�r Brutus Pero temet�se alkalm�b�l rendezt�k meg, ezut�n terjedt el �s egyre nagyobb m�reteket �lt�tt. A n�z�ket rang �s nem szerint szigor�an elk�l�n�tett�k egym�st�l. A legals� szinten k�l�n p�holya volt a cs�sz�rnak �s a Vesta sz�zeknek. Mellett�k sz�les emelv�nyen foglaltak helyet a szen�torok �s a paps�g. F�l�tt�k �ltek a gazdag patr�ciusok, majd felett�k �llva tombolt a k�z�ns�ges r�mai polg�r (plebejus). Legfelso szintj�n pedig a n�k, a rabszolg�k �s a szeg�nyek. Bizonyos csoportokat teljesen kirekesztettek a n�z�k k�z�l (s�r�s�kat, sz�n�szeket, visszavonult gladi�torokat). K�l�n tiszts�gvisel� (dezign�tor) vigy�zott a helyfoglal�s rendj�re. Ha a sebes�lt gladi�tor a f�ldre ker�lt, �lete vagy hal�la fel�l a cs�sz�r �s a n�p d�nt�tt. K�rhette a kegyelmet, bal keze egyik ujj�nak felemel�s�vel. A j�l ismert lefel� mutat� h�velykujj hal�lt, a hal�lb�ntet�s felf�ggeszt�s�t zsebkendolenget�s jelezte. A sebes�ltnek gyakran a t�meg d�nt�se ellen�re is megadt�k a kegyelemd�f�st, �s azt, aki hallottnak tettette mag�t, izz� vasakkal szurk�lt�k. S m�g az idegent, a h�vek ezreit els�sorban a vall�sos �h�tat vonzotta R�m�ba, a v�ros szimb�luma m�gis a Colosseum volt. �gy sz�letett egy angolsz�sz szerzetes, Beda h�res mond�sa: „Am�g a Colosseum �ll, R�ma is �llni fog, amikor led�l, R�ma is elpusztul. S ha R�ma pusztul, a vil�g is eleny�szik." �t fantasztikus panor�mak�pen lehet gy�ny�rk�dni a Colosseumban. (Helma)