Ez az �t vezetett a latin sz�vets�g fontos v�rosaiba, �gy �llom�sai kezdetben: Aricia, Forum Appii, Terracina, Fondi, Formia, Minturnae, Sinuessa, majd Capua. Kr. e. 190-ben meghosszabb�tott�k Beneventumon (Benevento) �s Venos�n �t, majd egy sz�zad m�lva Brundisiumon (Brindisi) kereszt�l Tarentumig (Taranto). Teljes hossza �gy el�rte a 563 km-t. Kezdeti had�szati jelent�s�ge ez�ltal megn�tt, ez az �t k�t�tte �ssze R�m�t a g�r�g- �s a keleti vil�ggal. Jelent�s�g�t fejezi ki a „regina viarum” (az utak kir�lyn�je) elnevez�s. Eredeti �p�t�je neve mell� a Kr. u. II. sz�zadban Traianus cs�sz�r nev�t is felvett�k. Szil�rd k�lapokkal fedett (via strata) �t volt, melynek egyes szakaszai a mai napig alkalmasok a k�zleked�sre, pl. Velletri k�rzet�ben. Sz�less�ge megk�zel�t�leg 4,15 m volt, ami alkalmass� tette arra, hogy elf�rjen egym�s mellett k�t harci szek�r. Ez az �t �rizte meg sz�munkra az els� m�rf�ldk�veket is. Az �t teljes hossz�ban a korabeli k�zleked�si viszonyok k�z�tt 13-14 napot vett ig�nybe. Minden 25 r�mai m�rf�ldn�l �llom�st l�tes�tettek, ahol lovat lehetett v�ltani. A r�gi �t helyre�ll�t�s�t 1784-ben VI. Pius p�pa kezdte meg �s p�rhuzamosan azzal �j utat �p�ttetett, amely R�m�t Alban�val k�t�tte �ssze. Miut�n a r�maiak nem temetkeztek a v�rosban, hamarosan megjelentek a Via Appia ment�n a v�rosiak s�reml�kei. Itt jelentek meg el�sz�r a kereszt�ny bazilik�k �s az els� kereszt�nyek katakomb�i is. A Via Appia leg�rdekesebb r�sze Cecilia Metella s�reml�k�t�l a Casal Rotond�ig terjed� mintegy 4,5 km hossz� szakasza, amely m�rv�ny s�reml�kek �s szobrok maradv�nyai k�z�tt feny�kkel �s ciprusokkal �vezve vezet a tengerpart fel�. A ter�leten 1988-ban R�g�szeti Parkot (Parco Archeologico di Via Appia Antica) alap�tottak.