Via Appia Antica
roma-szenvedly.uw.hu 2006.01.21. 17:11
Trtnete:
Rma els haditjaknt kezdtk el pteni a samnis hbork idejn Kr. e. 312-ben Appius Claudius Caecus censorsga alatt. Elszr Rmt kttte ssze az Albai heggyel.
Ez az t vezetett a latin szvetsg fontos vrosaiba, gy llomsai kezdetben: Aricia, Forum Appii, Terracina, Fondi, Formia, Minturnae, Sinuessa, majd Capua. Kr. e. 190-ben meghosszabbtottk Beneventumon (Benevento) s Venosn t, majd egy szzad mlva Brundisiumon (Brindisi) keresztl Tarentumig (Taranto). Teljes hossza gy elrte a 563 km-t. Kezdeti hadszati jelentsge ezltal megntt, ez az t kttte ssze Rmt a grg- s a keleti vilggal. Jelentsgt fejezi ki a „regina viarum” (az utak kirlynje) elnevezs. Eredeti ptje neve mell a Kr. u. II. szzadban Traianus csszr nevt is felvettk. Szilrd klapokkal fedett (via strata) t volt, melynek egyes szakaszai a mai napig alkalmasok a kzlekedsre, pl. Velletri krzetben.
Szlessge megkzeltleg 4,15 m volt, ami alkalmass tette arra, hogy elfrjen egyms mellett kt harci szekr. Ez az t rizte meg szmunkra az els mrfldkveket is. Az t teljes hosszban a korabeli kzlekedsi viszonyok kztt 13-14 napot vett ignybe. Minden 25 rmai mrfldnl llomst ltestettek, ahol lovat lehetett vltani. A rgi t helyrelltst 1784-ben VI. Pius ppa kezdte meg s prhuzamosan azzal j utat pttetett, amely Rmt Albanval kttte ssze. Miutn a rmaiak nem temetkeztek a vrosban, hamarosan megjelentek a Via Appia mentn a vrosiak sremlkei. Itt jelentek meg elszr a keresztny bazilikk s az els keresztnyek katakombi is. A Via Appia legrdekesebb rsze Cecilia Metella sremlktl a Casal Rotondig terjed mintegy 4,5 km hossz szakasza, amely mrvny sremlkek s szobrok maradvnyai kztt fenykkel s ciprusokkal vezve vezet a tengerpart fel. A terleten 1988-ban Rgszeti Parkot (Parco Archeologico di Via Appia Antica) alaptottak.
|